A felsőpetényi evangélikus templom

A 2003. november 23-án templomszentelési megemlékezésen
felolvasott szöveg átszerkesztett, frissített változata
Alsó  és Felsőpetény eredetileg a Petényi vezetéknevű földbirtokos tulajdona volt. A XV. század második felében új gazdálkodási törvényt iktattak be. Pl. Werbőczy István és Szobi Mihály öröklési szerződést kötött. (Felsőpetény, Galgaguta, Szirák, Alsópetény, Szente, Csesztve, Horpács, Bercel, Szob területére.) Így Werbőczy nógrádi biztossá és a megye ügyeinek döntő befolyásolójává lett.

Werbőczy István az 1514. évi országgyűlésen mutatta be hatalmasságát. De a következménye az lett, hogy a nemesség nem fogott fegyvert a török ellen. Werbőczy a nógrádi köznemesi párt vezére volt. Az Ipolytól délre szerzett nagybirtokokat, többek között ezen a vidéken is. Alsópetényben temették el.

A mohácsi vészt követően a rendszeres török hódoltság az 1544. évi hadjárattal vette kezdetét. (A XVI. század közepétől az Ipolytól délre 120 község adózott a törököknek.) A településen egyetlen birtokost ismertek: Werbőczy Imrét, a nádor fiát.

A törökök 1552-ben támadták meg az egri várat, 1594-ben a nógrádit. Ugyanabban az esztendőben Pálffy Miklós és Tieufechbach Kristóf visszafoglalta.

Az ágostai hitvallású evangélikusoknak 1754-től volt templomuk — prédikátoruk név szerint Folcsák Pál volt (egy 1825-ben Kecsári Antal által írt könyv alapján). A török hódoltság alatt a lakosság házait a törökök fölgyújtották, és a templomot földig rombolták. Átmeneti felszabadulás után a törökök újra visszafoglalták Felsőpetényt, miközben már szlovák ajkú családokat telepítettek ide. Ezt követően a katolikusok a lerombolt templom alapjára építettek saját templomot. Miután a magyar hadsereg újra kiüldözte e vidékről a törököket, azt a templomot is földig rombolták. Azért nevezik azt a föld-részt puszta templomnak, mivel a második templom felépítése után lakóházakat nem építettek oda. (Katolikus temető lett.)

1754-től fogva az akkori prédikátorokat eltiltották a szomszéd helységekbe/gyülekezetekbe való kimeneteltől. II. József császár uralkodása alatt lett újra anyatemplomuk (1784). I. József császárnak két családja volt. Az első fiúgyermek, de tízéves korában járványbetegségben meghalt. Leánya, Mária Terézia 1717-ben született. 1736. február 12-én ment férjhez.

Mária Terézia 1780. november 30-án örökre lehunyta szemét (19 gyermeket szült, de egy sem a férjétől volt). 1780 őszén az első fiúgyermeke lett az uralkodó. Ezek után egy új korszak kezdődött. Több lelkes buzgó protestáns egyházi vezető személyesen felkereste II. József császárt, hogy szüntesse meg a korábbi tiltórendeletet. Ezt követően 1781. október 21-én meg is kapták az engedélyt, hogy templomot ill. templomokat építhessenek. De három feltétel mellett. Az egyik feltétel az 500 lelkes gyülekezet volt (Felsőpetény 672 lelkes volt). A másik: csak úgy volt szabad építeni templomot, hogy a templom bejárati ajtaja nem nézhetett az utcára. (Csak párhuzamosan volt szabad építeni az úttal.) A harmadik feltétel: csak torony nélkül volt szabad építeni templomot.

A mi templomunk tornyát a templom felépítése után 36 év elteltével, 1820-ban építették. Ekkor hunyt el II. József császár.

Kohári János írása alapján